Song of Solomon 4
1 Milyen szép vagy, kedvesem, milyen gyönyörű! Szemeid, mint a galambok, fátyolod mögött. Hajad, mint kecskenyáj, amely Gileád hegyéről ereszkedik alá.
2 Fogaid, mint a frissen nyírott juhok, amint a fürdetőből feljönnek, mind ikreket ellenek, és egy sem hullik el.
3 Skarlátszín zsinór az ajkad, szép ívű szád szeretnivaló. Halántékod, mint a gránátalma gerezdje, fátyolod mögött.
4 Nyakad, mint Dávid tornya, a fegyverek rejteke, hol vitézek ezernyi pajzsa függ.
5 Melleid, mint iker-őzikék, mint a kecses gazella kicsinyei, kik liliomok közt legelnek.
6 Mielőtt az árnyékok megnyúlnak, és hűvös szél támad, felmegyek a mirha hegyére, a tömjénillatú dombra.
7 Szerelmem, milyen tökéletes vagy, milyen gyönyörű, egészen hibátlan!
8 Jöjj velem a Libanon hegyeiről, jegyesem, jöjj velem! Hagyd ott a hegyeket, az Amaná, a Szenír és Hermón csúcsait, az oroszlánok barlangját, a párducok hegyeit!
9 Rabul ejtetted a szívemet húgom, jegyesem, egyetlen pillantásoddal, rabul ejtetted szívem nyakláncoddal.
10 Milyen gyönyörűséges, ahogy szeretsz, húgom, jegyesem! Mert, ahogy te szeretsz, az mámorítóbb a bornál! Drága olajod illatosabb minden más illatszernél!
11 Ajkadról színméz csepeg, jegyesem, méz és tej van nyelved alatt, ruháid illata, mint a libanoni cédrusoké.
12 Elzárt kert az én jegyesem, húgocskám, bekerített forrás, lepecsételt kútfő.
13 Kertedben gránátalma-liget virágzik, édes gyümölcsök teremnek, henna virít, nárdussal együtt.
14 Ott terem nárdus és sáfrány, illatos nád és fahéj, tömjénillatú fák, mirha és aloé. Mindenféle drága fűszer illatozik benne.
15 Kerteket öntöző forrás vagy, kedvesem, élő víz forrása, Libanon hegyeiről csörgedező patak!
16 Támadj föl északi szél! Jöjj déli szél! Fújjatok kertemre, hadd áradjon illata! Jöjjön el a kedvesem, jöjjön a kertjébe, kóstolja meg gyümölcseit!